Összetett szavak helyesírása: külön vagy egybe?

A magyar nyelv helyesírása komplex tudást igényel, amely még hosszas tanulmányaink során sem biztos, hogy megfelelően épül be a gondolkodásunkba. Általános iskolás korunktól kezdve egészen az érettségi pillanatáig foglalkozunk anyanyelvünkkel, mégis elbizonytalanodunk, amikor el kell döntenünk egy közismert szóról, vajon külön vagy egybe kell írni? De miért van ez így?

A magyar a legnehezebb nyelvek közé sorolható. Hatalmas szókinccsel rendelkezik, és tele van olyan szabályszerűségekkel, amelyeket még egy könyvbe is nehéz besűríteni, nem még a szürkeállományunkba. Ha a szürkeállomány szavunkat te is automatikusan különírtad volna le, akkor itt az idő, hogy újra átismételd a legalapvetőbb összetett szavak nyelvtani szabályait!

Összetett szavak helyesírása magyarul

A magyar nyelv összetett szavai – ahogyan már a neve is elárulja – szóösszetételek eredményei, amelyek a második leggyakoribb szóalkotási folyamat révén jönnek létre. Az összetett szó mindig két értelmes szóból, azaz két tagból áll: előtag + utótag = összetett szó.

Azért van szükség a szavak összeillesztésére, hogy egy új jelentéssel bíró szót alkossunk, amely eltér a két eredeti szó értelmétől. Már a kezdeteknél fontos leszögezni, hogy a szóösszetételek nem szókapcsolatok! Utóbbi nem egy új jelentést alkot, csupán a jelentésbeli összefüggésük miatt kapcsolatot teremt a szavak között. Ha ezt megjegyzed, akkor a helyesírásban is segíteni fog, mert míg a szóösszetételeket túlnyomóan egybe-, addig a szókapcsolatokat nagyrészt különírjuk.

Példamondatok:

• Szóösszetétel: Az új lepedőm patyolatfehér.
• Szókapcsolat: Dühbe gurultam, amikor megláttam, hogy a testvérem eltörte a kedvenc csészémet.

Összetett szavaink között megkülönböztethetünk alá- és mellérendelő összetételeket, amelyeknek helyesírására három mód létezik (erről a cikk további részében olvashatsz részletesen):

• egybeírás,
• különírás,
• és a kötőjellel írás.

Többszörösen összetett szavainknál a magyar helyesírás egyik legkedveltebb és legnépszerűbb szabálya érvényesül, a hat szótagos szabály, amelyet sokszor helytelenül használunk! De akkor mi is az igazság?

A két egyszerű közszóból alakult, illetve a többszörösen összetett összetételeket egybeírjuk, de utóbbit kizárólag hat szótagig! Tehát, a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket többnyire már kötőjellel választjuk el!

Példák:

• kétszeres szóösszetétel: akadálymentesítés

• többszörösen összetett szóösszetétel (6 vagy annál kevesebb szótag): állóképességteszt
• többszörösen összetett szóösszetétel (több mint 6 szótag): idegennyelv-ismeret

Az egybeírás szabályai

Léteznek olyan esetek a külön- és egybeírásra, amelyek szerencsére megkönnyíthetik a helyzetedet, amikor éppen nem tudsz dűlőre jutni egy-egy szó kapcsán. Ebben a részben összegyűjtöttünk számodra öt olyan szabályt, amelyek segítenek a kételyek eloszlatásában!

1. Jelentésváltozás

A jelentésváltozás szabálya szerencsére nem bonyolult művelet. Arra kell csupán odafigyelned, hogy az összetett szó elő- és utótagját szétválasztva megváltozik-e a jelentés.

Példamondatok:
→ A gyorsírás egy külön szakmának számít.
→ A gyors írás következtében Hanna lehagyta a szavak ékezeteit.

2. Színárnyalat

A különböző színek árnyalatainak helyesírásával is nyert ügyed van! Amikor egy színnek a kifejezetten világos vagy sötét tónusaira szeretnéd felhívni a figyelmet, akkor a melléknévi jelzőt mindenképp egybe kell írnod a konkrét alapszínnel. (Kivétel: összetett színnevek.)

→ Példamondat: A barátnőmnek a sötétkék árnyalatai állnak a legjobban.

3. Kevesebb mint hat szótag

Erről a szabályról már korábban beszámoltunk neked, de az ismétlés a tudás anyja! Az egybeírás esetében is mindig tartsd észben: a többszörösen összetett szavakat is egybeírjuk, ha szótagszáma kevesebb, mint hat!

→ Példamondat: Magyarországon gyönyörű cseppkőbarlangok találhatóak.

4. Második tag toldalékolása

Sokszor a mellérendelt összetett szavak és az ikerszók helyesírásánál is elbizonytalanodunk. Ha te sem vagy biztos, hogy egybe vagy kötőjellel írd le például a csigabiga szót, akkor segítünk! A technika piszok egyszerű: toldalékold az összetett szó utótagját, azonnal érezni fogod, hogy idegen-e a szemednek!

Példamondatok:
→ mellérendelt szavak: A kisfiú búbánatos képet vág.
→ ikerszók: Anna szereti nézni, ahogy eső után ellepik a kertet a csigabigák.

5. Túlzófok

Az egybeírás egyik aranyszabálya, hogy a melléknévfokozásnál a túlzófok jelét mindig egybe kell írni a felsőfokú melléknévvel!

→ Példamondat: Téged szeretlek a legeslegjobban ezen a világon!

A különírás szabályai

A következő részben megismerhetsz öt olyan magyar helyesírási szabályt, amelyeknél a különírás érvényesül.

1. Nyomatékosító, fokozó melléknévi jelző

Amikor valamit szeretnénk kihangsúlyozni, hajlamosak vagyunk több melléknevet használva kifejezni gondolatainkat. Ilyenkor minden esetben különírjuk őket!

→ Példamondat: Az a labda szép piros.

2. Összetett színnevek árnyalatai

Korábban már említettük a színnevek és árnyalatok helyesírását, miszerint egybeírjuk őket. Ahogyan a mondás tartja, kivétel erősíti a szabályt! Az összetett színneveknek az árnyalatainál ugyanis a helyes írásmód az, ha különválasztjuk őket.

→ Példa: sötét rózsaszín

3. Minőségjelzős kapcsolatok

Ennél a pontnál válik fontossá, hogy mindig különbséget tudj tenni a szóösszetétel és a szókapcsolat között, mert amíg a minőségjelzős szóösszetételeket egybe-, addig a minőségjelzős szókapcsolatokat különírjuk!

→ Példa: érett gyümölcs

4. Névutós szóismétlések

Névutós szóismétlés például, amikor azt mondod, hogy fej fej mellett. Ilyen esetekben mindig külön és kötőjel nélkül írd le a szavakat!

5. Alkalmi szókapcsolatok

Az alkalmi szókapcsolatok abban térnek el az állandósult szókapcsolatoktól, hogy a nyelvhasználó spontán módon kapcsolja össze a két vagy több szóból álló szavakat, amellyel új szószerkezetet hoz létre.

→ Példa: A kisfiú könyvet olvas.

A kötőjel használata összetett szavaknál

Mikor szükséges kötőjelet használnod az összetett szavak helyesírásánál? Újabb négy szabályt mutatunk, amelyek biztosan a segítségedre lesznek!

1. Hat szótagnál hosszabb többszörösen összetett szó

A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételek esetében kötőjelet használunk.

→ Példa: újság + író + igazolvány = újságíró-igazolvány (három értelmes szó és nyolc szótag)

2. Ikerszók

Minden olyan szóalakot, amelyet követ egy hangalakjában azonos módosított változat, ikerszónak nevezünk. Az ikerszók helyesírása a mellérendelő összetett szavak helyesírási szabályához igazodik. Ha a szó mindkét tagja toldalékolható – vagy már eleve toldalékolt –, akkor mindig kötőjellel írjuk őket!

→ Példa: irul-pirul → irult-pirult

3. Szóismétlés

A szóismétlések esetében akkor kell minden esetben kötőjelet használnod, hogyha egyik tagja nem rendelkezik önálló jelentéssel!

→ Példa: nőttön-nő

4. Kétféle toldalékolhatóság

A magyar nyelvben találkozhatsz néhány olyan, alapformájában egybeírt mellérendelő összetétellel, amelyet kétféle módon is toldalékolhatsz. Ezekben az esetekben szükséges a kötőjel használata.

→ Példa: hírnév → híre-neve → hírneves → híres-neves

A mozgószabály és a mozaikszók helyesírása

1. Mozgószabály

A mozgószabály azokat a szókapcsolatokat vagy szóösszetételeket veszi górcső alá, amelyekbe ha egy újabb tagot illesztünk, akkor a pontos jelentés érdekében a kötőjel, illetve a szóhatár elmozdul. A magyar helyesírási szabályzat 12. kiadása a 141. szabálypontban részletesen tárgyalja a három fő mozgószabályt:

• Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz kapcsolódik még egy tag, abban az esetben az első kötőjelet elhagyjuk → kerekasztal-konferencia → kerekasztalkonferencia-beszélgetés.
• Ha egy különírt szókapcsolathoz olyan utótag társul, amely mindkét tagra vonatkozik, akkor a különírt elemeket egybeírjuk, az új tagot pedig kötőjellel kapcsoljuk össze → vágott baromfi → vágottbaromfi-kereskedő.
• Ha mindkét összetételnek azonos az utó- vagy előtagja, akkor az azonos tagot külön, az eltérőt pedig kötőjellel írjuk → szövőipar és fonóipar → szövő-fonó ipar.

A mozgószabály alkalmazásának nehézségei:

• Léteznek olyan különírt szerkezetek, amelyhez egy új utótagot illesztve – a mozgószabály alkalmazása nélkül –, szinte ugyanazt a jelentést kapjuk.
• Az első mozgószabályt nem lehet használni, hogyha nem a hat szótagos szabály váltotta ki a kötőjelhasználatot.

2. Mozaikszók

Ha meghallod azt, hogy mozaikszó, szinte biztos, hogy először a betűszók jutnak az eszedbe. A mozaikszó azonban ennél több, ugyanis a szóalkotás egyik formája, amelybe még beletartoznak a szóösszevonások, és az olyan mozaikszók is, amelyek teljes szavakat is megőriznek.

Érdemes odafigyelned arra, hogy a mozaikszók nem egyenlőek a rövidítésekkel, ugyanis utóbbiak léteznek a beszélt nyelvben és teljesen önállóan működnek. Helyesírásukat tekintve három dolgot kell megjegyezned:

• tulajdonnévként működnek, a kezdőbetű mindig nagy (= Ofotért),
• a toldalékok közvetlenül – kötőjel nélkül – kapcsolódnak hozzájuk (= Budataxival),
• szóösszetételek tekintetében viszont a tulajdonnévi előtaghoz az utótag kötőjellel kapcsolódik (= Budataxi-tarifa).

Példák:

→ betűszó: BCE = Budapesti Corvinus Egyetem
→ szóösszevonás: trafó = transzformátor
→ teljes szavakat megőrző: Budataxi

A magyar nyelv leggyakoribb helyesírási hibái

Anyanyelvünk éppen attól szép, hogy szabályrendszerében hol könnyebb, hol nehezebb, hol rendhagyó. Léteznek olyan helyesírási hibák, amelyek olyannyira gyakoriak, hogy sokszor nemcsak a diákoknak, de még a felnőtteknek is problémát okoznak.

Összegyűjtöttünk számodra 10 példát, amiket érdemes tudnod! A leggyakoribb helyesírási hibák példáinál látványosan kiütközik, hogy általában három alapvető szabályt alkalmazunk rosszul:

• egybeírás helytelen alkalmazása → külön leírva jelentésváltozás történik
• mozgószabály helytelen alkalmazása → rossz helyen alkalmazott kötőjel
• hat szótagos szabály → két tagból álló összetett szavaknál alkalmazva

A külön- és egybeírás hatékony elsajátítása

Jelen cikkünkben számos alapvető szabályt megtalálsz, amely első olvasásra talán soknak tűnik, azonban annál hasznosabb. Ha még biztos is vagy valamiben, nézz utána, böngéssz a helyesírási szótárban, mert a magyar nyelv rendszere hemzseg a kivételektől.

Ahhoz, hogy tudásodat megfelelően ki tudd egészíteni, érdemes saját példával rendelkező jegyzetet készítened, ahol külön kitérsz a számodra problémásabb részekre!