Gondolatjel, kötőjel és mínuszjel – mikor melyiket használd?

Biztosan hallottál már a gondolatjelről, a kötőjelről vagy a mínuszjelről, de megfelelően használni is tudod ezeket? Bár a digitális kommunikációban a legtöbb ember mellőzi az ilyen speciális karaktereket, azért érdemes tudnod, hogy mikor melyiket kell használni.

A Magyar Tudományos Akadémia rendszeresen kiadja A magyar helyesírás szabályai című gyűjteményét, melynek 1841-es változata említette először a kötőjelet. A gondolatjelről az 1929-es kiadvány rendelkezett, míg a nagykötőjel egészen későn, 1954-ben bukkant fel az MTA kiadványában.

Ebben a cikkben bemutatjuk, mit is jelentenek a fent említett jelek, illetve mikor és hogyan kell őket alkalmaznod az írás során.

Miben különböznek formailag a jelek?

A fent említett jelek nemcsak használatukban térnek el egymástól, hanem megjelenésükben is. Nézzük meg ezeket részletesen!

Kiskötőjel

A kiskötőjel így néz ki: -. Tapadó jelnek számít, azaz odatapad a körülötte lévő szavakhoz. Általában szavak és szókapcsolatok összekötésekor alkalmazzuk. Ennek megfelelően van olyan eset, amikor nem használhatsz szóközt sem előtte, sem utána. Például: egy-egy.

A billentyűzeten saját gombot kapott, így a megfelelő billentyűt lenyomva hívhatod elő.

Gondolatjel

A gondolatjel karaktere: –. Fontos, hogy a gondolatjel közbevetéskor alapvetően nem tapadó, tehát előtte és utána is szóközt kell használnod az írás során. Kivétel, ha mondatban a gondolatjelet közvetlen írásjel (például vessző) előzi meg vagy követi, ilyen esetben a megelőző írásjel nem, a követő írásjel viszont tapad. Példák:

• Tegnap este – ki hitte volna? – esett.
• Tegnap elmentünk – inkább elrohantunk –, ma pedig már vissza is jöttünk.

Nagykötőjel

A nagykötőjel kinézetében megegyezik a gondolatjellel, és ugyanúgy használható a – karakter a megjelenítésére. Fontos különbség azonban, hogy tapadó jelről van szó, így a nagykötőjel előtt és után nem használhatsz szóközt. Például: Magyar–Finn Társaság

A gondolatjelet és a nagykötőjelet Windows PC-n úgy hívhatod elő, ha a billentyűzeten lenyomod az Alt gombot, és közben a numerikus billentyűzeten beírod a 0150 kombinációt (Alt+0150). A 0151 kombinációt begépelve a hosszabb verziót kapod vissza.

Mínuszjel

A negatív számokat jelző mínuszjel különálló karakter, és így néz ki: -.

Mivel a billentyűzetről nem hívható elő, ezért a gondolatjel használható helyette. Fontos különbség, hogy a mínuszjel nem törhető, ha nem fér ki a sor végén, akkor a hozzá kötődő számmal együtt új sorba kerül. Ezzel szemben a gondolatjel törhető, így előfordulhat, hogy a mínuszjel helyett használt gondolatjel a sor végén marad, a hozzá tapadó szám pedig a következő sor elejére kerül.

Microsoft Wordben a mínuszjelet a Beszúrás menü Szimbólum gombjával lehet beszúrni, kiválasztva a megfelelő karaktert.

A mínuszjel számhoz társítva kötődő, szóköz nélkül kell használni. Például: -3.

Műveleti jelként viszont nem kötődő, és mindkét oldalán egy szóközt kell kitenned:

5 - 3 = 2

A jelek helyes alkalmazása

A hétköznapi életben sokszor előfordul, hogy nem használjuk megfelelően a kiskötőjelet, a nagykötőjelet, a gondolatjelet és a mínuszjelet. A digitális világban ez már kezd elfogadottá válni, annak ellenére, hogy a helyesírási szabályoknak nem felel meg.

Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor a megfelelő használat elvárt, ilyen például egy diplomamunka, kutatások, publikációk megírása, így neked is érdemes tudnod, mikor melyik jelet használd.

Kiskötőjel használata

A kiskötőjelet a magyar nyelv nagyon sokféle módon használja. A leggyakoribb esetek:

• Félig kihagyott szóösszetételek: pl. magán- és céges repülőgép
• Földrajzi nevek leírása: pl. Kis-Duna
• Számok kiírása, ha azok nagyobbak kétezernél: pl. ötezer-tizenkettő
• Idegen szavak toldalékolásánál, ha kiejtésük eltér az írásmódjuktól: pl. Heathrow-ban
• Szóismétlésnél: pl. alig-alig
• Laza összetételű mellérendelő szókapcsolatoknál, ahol a szókapcsolat mást jelent, mint a szavak önállóan: pl. süt-főz
• Laza összetételű ikerszavaknál: pl. irul-pirul

Gondolatjel használata

A gondolatjelet a magyar nyelvben a gondolatok beszúrására, közbevetésekre használhatod. Például:

• Az öreg fánál állva – mely már gyerekkoromban is igen öreg volt – gyakran elgondolkodtunk a jövőn.

Szintén gondolatjellel kell jelezned az írás során a beszélők váltakozását, például:

• „A helyi fesztiválon fellépő zenészek” – tudósít munkatársunk.

És a párbeszédek sorainak elején is gondolatjelet írunk:

• – Tegnap elmentünk a rendezvényre.
• – Igen? És milyen volt?
• – Egész jó, estig nem is mentünk haza.

Nagykötőjel használata

A nagykötőjel funkciója is hasonló a kiskötőjeléhez, szavakat kapcsol össze. Ellentétben a kiskötőjellel, a nagykötőjelet a következő esetekben használhatod.

• Két vagy több nép (nyelv) kapcsolatának érzékeltetésekor: pl. Magyar–Finn Társaság
• Két vagy több tulajdonnév kapcsolatának érzékeltetésekor: pl. ZTE–DVTK rangadó
• Olyan kifejezéseknél, ahol valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: pl. Berlin–Budapest
• Géptípusok nevénél a betű- vagy szóelemet összekötve a számmal: pl. MIG–27 repülőgép

Mínuszjel használata

A mínuszjelet kell használnod a negatív számok megjelenítésére és a kivonás műveleti jeleként. Ezen eseteken kívül másféle felhasználása nincs. Például: -12.

A gondolatjel használata közbevetéseknél

A közbevetések, további gondolatok beszúrása a mondandódba történhet vesszők, zárójelek és gondolatjelek segítségével is. Fontos azonban, hogy a közbevetésed megfelelően helyezd el az adott tartalomban, különben könnyen értelmetlenné, élvezhetetlenné válhat az írásod.

A gondolatod egész egyszerűen illeszd be az eredeti mondatba, betartva az írásjelre vonatkozó szabályokat. Tehát, ha a mondatban eredetileg nincs vessző, akkor a közbevetés után sem kell beszúrnod.

• Például: A kék ég alatt – ami csodálatosan ragyog – áll az autó.

Ha viszont az eredeti mondatban is van vesszőhasználat, akkor a közbevetés után is ki kell tenned azt, a második gondolatjel után kihagyva a szóközt.

• Például: Mindenki azt várta – türelmesen ülve –, hogy kisüssön a nap.

Egyes, speciális esetekben elegendő egyetlen gondolatjel kirakása, ha a közbevetésed a mondat végére szúrod be. Ekkor természetesen nem kell a mondatzáró írásjel elé kitenned a második gondolatjelet.

• Például: Szépen zárult ez az este – bár lehetett volna jobb is.

Ez egyben a fő különbség is a gondolatjeles és a zárójeles közbevetés között. Utóbbinál mindig ki kell tenni a zárójel bezáró részét is, így ez a változat helyesen így nézne ki:

• Szépen zárult ez az este (bár lehetett volna jobb is).

Összegzés

A fentieket összegezve már láthatod, hogy milyen alapvető különbségek vannak az említett írásjelek között. A kiskötőjel az egyik leggyakrabban használt írásjelünk a témában, viszont egyes speciális esetekben csak a nagykötőjel és a gondolatjel használata megfelelő. Ügyelned kell ezek eltérő helyesírására is, és érdemes a mínuszjelet használnod a negatív számok vagy a műveletek leírásánál. Ha így teszel, garantáltan helyes lesz a tartalmad!