A német melléknévragozás rejtelmei

Amikor az ember németül tanul, kicsit át kell állítania az agyát. A magyarban ugyanis egyáltalán nem létezik a nyelvtani nem kategóriája, amely a német nyelv egyik alapját képezi. A németben a nem többek között hatással van a névelőkre és cikkünk tárgyára, a melléknevekre is. A német melléknévragozás ráadásul tovább bonyolódik attól függően, hogy milyen esetben áll a főnév.

A német nyelvbena melléknév rengeteg információt hordoz: milyen nemű az, akire/amire vonatkozik, és milyen kérdőszóval lehet rákérdezni. Ha továbbolvasol, megtudhatod, mely szabályok vonatkoznak a gyenge, az erős és a vegyes melléknévragozásra, és az is kiderül, hogyan tudod könnyen megtanulni ezeket.

A melléknévragozás általános szabályai

Kezdjük a legegyszerűbb esettel, amikor egyáltalán nem kell ragoznod a melléknevet! Ez kizárólag akkor fordul elő, ha a melléknév állítmányi helyzetben áll, vagy a módhatározó szerepét tölti be a mondatban. Állítmányi helyzetben a magyartól eltérően még a többes számnál sem szabad ragozni a melléknevet.

• Dieser Film ist spannend. – Ez a film izgalmas.
• Alle Thriller Filme sind spannend. – A thrillerek mind izgalmasak.
• Sie antwortete richtig. – Helyesen válaszolt.

Egyszerűnek mondható a melléknevek ragozása, ha a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül a főnév neme, száma és esete.A határozott névelő mint az egyik háromalakú determináns (olyan szó, amelynek mindhárom nemre külön alakja van) például nem hagy kétséget efelől, ezért ilyenkor az ún. gyengén ragozott melléknév csak -e vagy -en ragot kaphat.

• der spannende Film – az izgalmas film
• Ich mag jeden spannenden Film. – Minden izgalmas filmet szeretek.

Ún. erős ragozásról akkor beszélhetünk, ha a melléknév előtt nincs olyan névelő vagy névmás, amely a főnév nemét, számát és esetét jelöli. Ilyenkor a melléknév tölti be ezt a funkciót és kapja meg a határozott névelő végződéseit.

A határozatlan névelő és a birtokos névmás különlegesnek számít, hiszen egyik sem mutatja egyértelműen a nemet. A német nyelv ezt az ellentmondást úgy oldja fel, hogy ún. vegyes ragozást használ.

• Ich sehe einen spannenden Film. – Egy izgalmas filmet nézek.

A német melléknévragozásra természetesen az esetek is hatással vannak, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy alany-, tárgy-, részes vagy birtokos esetről beszélünk-e. Gyenge ragozásnál egyes számban például így fest a melléknevek ragozása:

• Alanyeset (Nominativ): der alte Onkel / die junge Frau / das schöne Haus
• Tárgyeset (Akkusativ): den alten Onkel / die junge Frau / das schöne Haus
• Részes eset (Dativ): dem alten Onkel / der jungen Frau / dem schönen Haus
• Birtokos eset (Genitiv): des alten Onkels / der jungen Frau / des schönen Hauses

A gyenge – névelőkísérő – ragozás

Az imént már szóba került a gyenge ragozás, nézzük azonban meg egy kicsit közelebbről is ezt a típust! Három eset létezik a német nyelvben, amikor ezt kell használnod: amikor határozott névelő(der, die, das) áll a melléknév előtt, ha bizonyos háromalakú névmások szerepelnek előtte, valamint a határozatlan névmások is gyenge ragozást vonnak maguk után.

Lényegében tehát a háromalakú determinánsok játszanak kulcsszerepet itt, hiszen ezek egyértelműen meghatározzák, hogy a főnév hím-, nő- vagy semleges nemű-e.

A gyenge ragozásnál a melléknév -e vagy -en ragot kap, attól függően, hogy milyen esetről és nemről van épp szó. A határozott névelős ragozás példáját már láthattad fentebb. A további névmások, amelyek gyenge ragozást vonnak maguk után a következők:

• aller, alle, alles – minden
• derjenige, diejenige, dasjenige – az a(z), amaz
• derselbe, dieselbe, dasselbe – ugyanaz
• dieser, diese, dieses – ez a(z)
• jeder, jede, jedes – minden egyes
• jener, jene, jenes – az a(z)
• mancher, manche, manches – néhány
• solcher, solche, solches – ilyen, olyan
• welcher, welche, welches – amely, mely

Három határozatlan névmást is ismer a német nyelv, amelyek után gyengén kell ragoznod a mellékneveket (ezek szinte kizárólag többes számban fordulnak elő):

• alle – minden
• beide – mindkét
• sämtliche – összes

Ha egy gyenge ragozású melléknévre szeretnél rákérdezni, ezt mindig a welcher/welche/welches? azaz a melyik? névmással tudod megtenni.

• Welche Filme magst Du? Ich mag alle spannenden Filme. – Milyen filmeket szeretsz? Minden izgalmas filmet szeretek.
• Welches Bier möchtest Du trinken? – Milyen sört szeretnél inni?

Az erős – névelőpótló – ragozás

Ahogy a cím is mutatja, az erős melléknévragozás akkor használandó, ha a melléknév előtt nem áll a főnév nemét, számát és esetét jelölő névelő vagy névmás.

• Alanyeset (Nominativ): alter Onkel / junge Frau / schönes Haus
• Tárgyeset (Akkusativ): alten Onkel / junge Frau / schönes Haus
• Részes eset (Dativ): altem Onkel / junger Frau / schönem Haus
• Birtokos eset (Genitiv): alten Onkels / junger Frau / schönen Hauses

Nem ez az egyetlen eset azonban, amikor az erős melléknévragozás a megfelelő. Az egynél nagyobb tőszámnevek is ezt követelik meg:

• zwei schöne Häuser – két szép ház
• mit drei jungen Frauen – három fiatal hölggyel

Ugyanez a helyzet, ha határozatlan számnevet vagy névmást biggyesztesz a melléknév elé. Ezek a következők lehetnek: viel, wenig, etwas, mehr, mehrere, genug, einige, etliche.

• Ich sehe viele deutsche Filme. – Sok német filmet nézek.

Az erős ragozást az alábbi névmások után is szükséges bevetned: manch, solch, welch, allerlei, mancherlei, andere, folgende, verschiedene, dessen, deren.

• Ich habe die folgende deutsche Filme gesehen. – A következő német filmeket láttam.

Az erős melléknévragozással leggyakrabban azonban a megszólításokban és üdvözlésekben találkozhatsz, sőt az anyagnevek előtt is ez szerepel.

• Lieber Günther! / Liebe Petra! – Kedves Günther! / Kedves Petra!
• Guten Tag! / Guten Appetit! – Jó napot! / Jó étvágyat!
• Ich trinke kaltes Bier. – Hideg sört iszom.

Amikor rá akarsz kérdezni egy erős ragozású melléknévre, egyszerű dolgod van, hiszen ezt a was für?, azaz milyen? használatával teheted meg.

• Ich sehe gern deutsche Filme. Was für Filme siehst Du gern? – Szeretek német filmeket nézni. Te milyen filmeket szeretsz nézni?

A vegyes – névelőkiegészítő – ragozás

Nem is a német nyelvről beszélnénk, ha csak kétféle melléknévragozás létezne, és nem kéne kivételeket magolnod. Sajnos azonban nem ez a helyzet: a vegyes ragozás igen gyakran előkerül, például amikor határozatlan névelő(ein) áll a melléknév előtt, valamint tagadás után is (kein). Például:

• Ich sehe einen spannenden Film. – Egy izgalmas filmet nézek.
• Ich kann keinen guten Tee kochen. – Nem tudok finom teát főzni.

A birtokos névmások szintén vegyes ragozást vonzanak maguk után, így aztán a mein, dein, sein stb. után is mindig ezt kell használnod.

• meine junge Frau – a fiatal feleségem

A vegyes ragozás kérdőszava egyes számban a was für ein(e)?, míg többes számban a was für?

• Was für einen Film möchtest Du sehen? – Milyen filmet szeretnél nézni?
• Was für Filme siehst Du gern? – Milyen filmeket szeretsz nézni?

További szabályok és kivételek

Mi a helyzet akkor, ha egy főnév előtt halmozzuk a mellékneveket? A német nyelv szabályai szerint ilyenkor mindegyiket ragozni kell.

• Ich sehe einen spannenden deutschen Film. – Egy izgalmas német filmet nézek.

Ami a kivételeket és speciális szabályokat illeti, a legfontosabb négy közülük a következő:

• Az -el és az -er végződésű mellékneveknél a hangsúlytalan -e- kieshet a ragozás során.
  Például: dunkel – dunkle, teuer – teure.
• A hoch – azaz magas – szónál néma hkeletkezik, ha a végződés e-vel kezdődik.
  Például: ein hohes Gebäude.
• Azokat az idegen szóból származó mellékneveket, amelyek színeket írnak le, nem lehet ragozni.
  Például: beige, lila, rosa, prima.
• Szintén ragozhatatlan a melléknév, ha egy földrajzi névből -er képzővel képeztük.
  Például: New Yorker Flughafen.

„…ebben a nyelvben több a melléknév, mint Svájcban a fekete macska…”

– írta Mark Twain némi iróniával, de azért rátapintott a lényegre. A német nyelv valóban tobzódik a melléknevekben, ugyanakkor épp ez adja a szépségét is. Gondolj csak Rilke vagy Goethe legszebb verseire!

Csak némi gyakorlás és egy kis magolás kell, hogy te is profi módon használd a melléknévragozást. Bár a szabályok sokrétűek, viszonylag könnyen megjegyezhetők és használhatók. Ha pedig bizonytalan vagy egy-egy melléknév végződésében, élőszóban akár kicsit el is haraphatod a szó végét – az anyanyelvi németekhez hasonlóan!